A bölcsességfogakról általában

Bölcsességfognak a fogsorban utolsó, 8-as fogat nevezzük, amely normális esetben (feltételezve, hogy nem hiányzik egy örlőfog sem) a 3. nagyörlő. Alakja, elhelyezkedése változatos, néha egészen extrém pozícióban van, és különbségeket mutat a gyökérlefutása is. Valószínűleg azért nevezzük őket így, mert akkor nőnek ki - már ha kinőnek - amikor az ember "feje lágya" már benőtt. Sajnos azonban az esetek nagy részében inkább problémát okoznak, semmint okosságunk, bölcsességünk jelzőiként szerepelnének. Arra a kérdésre, hogy miért nem nőnek ki, miért nem férnek el fogazatunkban a bölcsességfogak, sokan keresték már a választ. Mindesetre az elmondható, hogy az emberiség a civilizáció fokának emelkedésével egyre kevesebbet rág. A rágás hiányának következtében a fogak hajlamosak retencióban maradni (azaz nem kinőni). A mexikói indiánok vagy akár az ősi egyiptomiak fogazatában a bölcsességfogak ki nem növése igen ritka volt. A ki nem nőtt bölcsességfogak esetében teljes "ki nem növést" (azaz totalis retentiót), és részleges "ki nem növést" (azaz partialis retentiót) különböztetünk meg. A teljes "ki nem növés" esetén a bölcsességfog teljes terjedelmében zártan, a csontban vagy a nyálkahártya alatt helyezkedik el.  

A partialis retentió esetén a bölcsességfog koronája összeköttetésben van a szájüreggel. A bölcsességfogak változatos pozícióban, de általában a normálistól eltérően helyezkednek el. Ritka az az eset, amikor a rágásban problémamentesen részt vesznek, és protetikai (fogpótlási) célra (azaz, hogy a későbbiekben pld. egy híd tartópillérei legyenek) alkalmasak. Összességében azt mondhatjuk, hogy az esetek nagy részében a bölcsességfogak eltávolítása indokolt. A rendellenes helyzetben levő bölcsességfogat akkor kell eltávolítani, amikor problémát nem okoz. Némi "önfeláldozással" és előrelátással igen heves fájdalmaktól és egyéb panaszoktól óvhatjuk meg magunkat.

Problémák, panaszok

1. A helyhiány miatt a bölcsességfogak az előttük álló teljes fogazat torlódását idézhetik elő.
A bölcsességfogak számára az esetek túlnyomó többségében nincs hely. Ilyenkor úgy csinálnak helyet maguknak, hogy a teljes fogazatot a középvonal felé (azaz előre) tolják. A torlódott fogazat fogszabályozással szabályossá alakítható, de önmagától normális pozícióba kerülni nem fog. Ezért sokkal egyszerűbb megelőzni, hogy a fogazat a bölcsességfog kinövése miatt torlódott legyen. Az amerikai kollégák elsősorban azt a nézetet támogatják, hogy a bölcsességfogakat preventíven, azaz bármilyen probléma jelentkezése előtt el kell távolítani (ti. azok előbb-utóbb úgyis problémát fognak okozni).  
Európában inkább az a nézet, hogy a későbbiekben biztosan problémát okozó bölcsességfogat távolítjuk el. Figyelembe kell venni azonban, hogy problémát okozó bölcsességfognak tekintjük azt is, amikor a növekedésében gátolt bölcsességfog a fogazatot a középvonal felé tolja, még akkor is, ha ennek a beteg számára nyilvánvaló jele nincs (mert a folyamat lassú). Panoráma röntgenfelvételen a probléma persze egy csapásra nyilvánvalóvá válik.

2. Ha a fog előtörésének csak részleges akadálya van, és egy ponton át tudja "szakítani" a száj nyálkahártyáját ("kibújik" az "ínyből"), akkor fog és az íny között egy tasak alakul ki. Ha ebbe a tasakba kórokozók, ételmaradék, stb. jutnak, akkor igen heves fájdalommal, szájzárral, bűzös lehelettel, magas lázzal és duzzanattal járó gyulladás jöhet létre.Ennek megakadályozására mindenképpen célszerű a részben áttört bölcsességfog eltávolítása. Ha a kórkép már kialakult, nagyon nehéz segíteni, mert a szájzár illetve a gyulladt szövetek miatt az érzéstelenítés nehezen kivitelezhető.  
Az antibiotikus terápia sok esetben segít ugyan, de csak lassan, és a kórokot nyilván nem szünteti meg; ezért az akut panaszok (részleges) megszűnése után el kell távolítani a kóroki tényezőt, vagyis a bölcsességfogat.

3. Előfordul, hogy a bölcsességfog nem normális pozícióban, hanem attól a arc felé, tehát normális pozíciójánál kintebb helyezkedik el. Kinövése után irritálja az arc nyálkahártyáját, szinte szabályos lyukat "harap" rajta. Mindez igen fájdalmas.

4. Fogszabályozó kezelés előtt mindenképpen javasolt a bölcsességfogak eltávolítása. A kinövő, torlódást okozó bölcsességfog a hosszadalmas és bonyolult fogszabályozó kezelés teljes tönkretételét okozhatja.

5. Az áttörésben visszamaradt, a csontban elhelyezkedő bölcsességfog állcsontciszta képződését idézheti elő. A ciszta a fogat egyébként részben körülvevő ún. fogzacskóból képződik. A ciszta, ha netán kommunikálni kezd a szájüreggel (azaz egy átjárás képződik közöttük), igen súlyos gyulladásos folyamat kialakulási helye lehet. A ciszta növekedése miatt pedig a csontállomány folyamatos pusztulása akár az állkapocs spontán eltörését is előidézheti.

6. A 2. nagyörlő fog hátsó felszínének feszülő bölcsességfog a 2. nagyörlő hátsó felszínén szuvasodást okozhat, azáltal, hogy ott nem öntisztuló, és egyébként fogkefével sem tisztítható helyzet jön létre.  

7. A ki nem nőtt bölcsességfog az alsó állcsontban - anatómiai pozíciójánál fogva - neuralgiform (idegbántalom-szerű) fájdalmak okozója lehet. Ennek az az oka, hogy az állkapocsban futó ideghez közel helyezkedik el, és annak nyomása miatt a tompa sajgástól, a heves fájdalomig sokféle, az idegszál nyomása által keltett fájdalom okozója lehet.

8. Önmagában a bölcsességfog előtörése is fájdalommal és szájzárral járhat. Ilyenkor vagy a bölcsességfog eltávolítása, vagy, ha esetleg normális előtörésére lehetőség van, annak segítése merül fel. Azokban a ritka esetekben tehát, amikor a bölcsességfog elfogadhatóan elő tud törni, és például az első nagyörlő fog hiányzik, az előtörés segítésére is vannak módszerek. A bölcsességfog megőrzése azonban csak akkor indokolt, ha a rágásban részt tud venni, a páciens azt megfelelően tudja tisztítani, illetve ha a későbbiekben protetikai (fogpótlási) szempontból felhasználható.

A bölcsességfogak eltávolításáról itt tájékozódhat!
Bölcsességfog - Esetbemutatások I. - Tekintse meg!
Bölcsességfog - Esetbemutatások II. - Tekintse meg!