A gócbetegség olyan kórfolyamat, amely során egy adott szerv vagy egy szervrendszer megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján létrejött, fertőzéses eredetű idült (krónikus) gyulladásából származik. A betegséget kiváltó idült (krónikus) gyulladást nevezzük gócnak; amely egyébként általában tünetmentes, nem fájdalmas. A gyulladás (vagyis a góc) lassan fejlődik ki, ezért észre sem vesszük, hogy valamilyen kóros elváltozás van kialakulóban.
A gócban felszaporodnak a kórokozók, és ezek a vérpályába kerülve a szervezet kevésbé ellenálló területein megtelepednek, és ott betegséget hoznak létre. Egyes kutatások szerint nem szükséges, hogy a kórokozó maguk is jelen legyenek a megbetegített területen, hanem elég, ha az általuk termelt toxinok jutnak el oda.

Melyek a leggyakoribb gócbetegségek (vagyis: melyek azok a megbetegedések, amelyet a gócból induló kórokozók hoznak létre)?

• ízületi gyulladások
• foltos hajhullás, kopaszodás
• bőrkiütések, bőrelváltozások, ekcéma
• reumás endocarditis (szívbelhártya gyulladás)

Mik a leggyakrabban előforduló gócok (vagyis: honnan származnak azok a kórokozók, amelyek a másodlagos betegséget okozzák)?

• fogak idült gyulladásai
• mandulák idült gyulladásai
• a középfül idült gyulladása
• az arcüreg és a homloküreg idült gyulladása
• a vakbél, az epehólyag, a prosztata, a petefészek idült gyulladása
• a szem kötőhártyájának gyulladása (conjunctivitis)

A fog eredetű gócok

A fog eredetű gócok az összes előforduló góc egytizedét teszik ki. A legjellemezőbb fog eredetű gócok:

• szuvas fogak
• olyan fogak, amelyek fogbele (pulpája) krónikusan gyulladt
• elhalt fogak, amelyek nem lettek gyökérkezelve
• gyökérkezelt fogak, amelyek gyökértömése nem falálló és nem csúcsig érő (vagyis nem tökéletes)
• gyökérkezelt fogak, amelyek gyökértömése ugyan tökéletes, a gyökércsúcs körüli részen mégis granuloma, ciszta vagy krónikus gyulladás alakult ki
• visszamaradt foggyökér
• olyan fog, amely az állcsontban van, és nem tud előtörni (pld. bölcsességfog)
• krónikus ínygyulladás, amikor a foglepedékben és/vagy a fogkőben jelenlevő baktériumok gócként szerepelnek
• fogágybetegség (ínysorvadás), amikor a fogak körül kialakuló ún. tasakok kiváló helyet biztosítanak a baktériumoknak

Nem minden itt leírt elváltozás tekinthető gócnak, de abban az esetben, ha a másodlagos betegség megjelenik, akkor ezek egyértelműen gócok. Az, hogy a gócnak tekintett fog valóban góc volt-e vagy sem csak azután derül ki, hogy a góc megszüntetésére irányuló kezelés, ellátás megtörtént.

A fogászati góckeresés

Ha felmerül fogászati góc gyanúja, akkor a fogazat és a szájüreg teljes és részletes vizsgálata indokolt. Ellenőriznünk kell a fogak vitalitását, az esetleges jelenlevő szuvasodásokat, az ínyt, stb. A szájüreg alapos átvizsgálását követően röntgenvizsgálat
A fogászati góc terápiája

A kezelés során mindenképpen szem előtt kel tartanunk a fog megtartásának elvét, ezért a góc milyenségétől függően a szuvasodás ellátása, gyökérkezelés, gyökértömés, a gyökértömés cseréje, gyökércsúcs-rezekció (gyökércsúcs-amputáció, a gyökércsúcs és a környező gyulladásos szövetek eltávolítása a fog megtartásával) jön szóba. Az előtörésre képtelen fogakat (pld. bölcsességfog) műtéti úton kell eltávolítanunk. Az állcsontok cisztás megbetegedéseit a ciszta eltávolításával kell megoldanunk. A fogágybetegséget, a krónikus ínygyulladást illetve a fogkövesedést is kezelnünk kell.
Előfordul, hogy a fogmegtartó kezelések egyikét sem lehet alkalmazni. Ilyenkor már csak a fog eltávolítása jön szóba.

A rendszeres fogorvosi ellenőrzés és a félévenkénti professzionális szájhigiénés kezelés hozzájárul ahhoz, hogy a gócbetegség megelőzhető legyen.

Cimke: fogászati góc | góc | gócbetegség