hétfő, december 22, 2014
   
Szövegméret
Please update your Flash Player to view content.
 QUBER - get it free

Fog eredetű és nem fog eredetű ciszták, cisztás megbetegedések

Cisztának nevezzük azokat a képleteket, amelyek:

- gyulladásos vagy fejlődési rendellenesség eredetű
- daganatszerű (de nem rosszindulatú daganat!)
- növekedése a benne lévő hámbélés sejtjei szaporodásának következménye
- hámmal bélelt tömlő
- és belsejében legtöbbször egyfajta folyadék van.

A cisztákat egy folyamatos növekedési hajlam jellemzi. Növekedésük a hámbélés által termelt folyadék felszaporodásának eredménye.
Általában nem okoznak panaszt, góckeresés során, vagy véletlen leletként észleljük őket. A fog eredetű ciszták a fogak elmozdulását okozhatják, vagy elődomborítják a csontfelszínt.
Ha befertőződnek, akkor már a panaszok egyértelműen jelentkeznek.
Beszélhetünk csontban, lágyszövetekben vagy mindkettőben elhelyezkedő cisztákról.
Témakörünkben jól használható csoportosítás, ha a cisztákat fog eredetű, és nem fog eredetű képletekként tárgyaljuk.

Fog eredetű ciszták

A fog eredetű ciszták a csontban helyezkednek el. Belsejükben általában sárga színű folyadék található. Általában nem okoznak panaszt, góckeresés során, vagy véletlen leletként észleljük őket. A fog eredetű ciszták a fogak elmozdulását okozhatják, vagy elődomborítják a csontfelszínt.

Perinatalis ciszta
Mint nevéből is tudható, ez a típus az újszülöttek szájüregének nyálkahártyáján fejlődik ki. Kis, világos pötty formájában jelentkezik. Kezelést nem igényel, magától elmúlik.

Follikuláris ciszta
Leggyakrabban az alsó bölcsességfog, és néha a felső szemfog koronája körül fejlődik ki, abban az esetben, ha azok nem törtek elő. Viszonylag nagy méretűre fejlődhet.

Keratociszta
Általában az állkapocsba helyezkednek el, különösen annak hátsó részén. Jellegzetes röntgenképe van, több, egymással összekötött üreg olyan, mintha „habos” lenne. Nagy a recidíva-hajlama, ami azt jelenti, hogy sokszor visszatérhet, még a műtét során is. Ez a magyarázata, hogy műtétekor viszonylag radikálisan kell eljárni.

Radikuláris ciszta

Mint neve is mutatja, a fogak gyökere körül helyezkedik el. Általános kép, hogy elhalt pulpájú fogak gyökércsúcsán található. A csontot elődomboríthatja, és sokszor tapasztalható, hogy huzamosabb ideig panaszmentes.

Számos ciszta köthető még a fogazathoz, de ezek részletes ismertetésére nem térünk ki. Ennek az az oka, hogy a fog eredetű ciszták túlnyomó többsége beilleszthető a fenti felsorolásba, másrészt a terápiás vonatkozásokban nincs különösebb következménye.

Nem fog eredetű ciszták


Lehetnek csont- vagy lágyszöveti elváltozások is. Fejlődéstani származásúak, az arc egyes részeinek összenövésekor, a csontvégek közé begyűrődő hámszövetből származnak.

Szájpadi ciszta
A szájpad elülső vagy hátsó részén található, középvonali elváltozások. Műtéti megoldásra csak panasz esetén van szükség.

Nazolabiális ciszta
Ritka elváltozás, amely az orralapnál helyezkedik el.

Oldalsó nyaki ciszta

A nyakon jelentkező képlet, amely általában megfázásos vagy felső légúti megbetegedésekhez kapcsolódóan jelentkezik a nyak oldalsó részén. Műtéti megoldást igényel.

Mediális nyaki ciszta
A nyelvgyök és a pajzsmirigy középső lebenye között található a fejlődés során normálisan is meglevő hámcsatorna „továbbélése”. (Normális esetben ennek fel kell szívódnia.)
Sebészi megoldást igényel.

A ciszták műtéti megoldásai

Partsch az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején írta le műtéti megoldásait a cisztákkal kapcsolatban. Manapság az ő neve alapján osztjuk fel a ciszták műtéti megoldásait.

Partsch I. műtét
A beavatkozás során a ciszta üregét a szájüreg (vagy az orrüreg illetve az arcüreg) „melléküregévé alakítjuk. A műtétet nem részletezzük, csak annyit fűznénk hozzá, hogy a beavatkozás következtében a cisztában található túlnyomás megszűnik, minek következtében az üreg nem nő tovább, hanem éppen ellenkezőleg, akár jelentős mértékben szűkülhet is. Hátránya, hogy a melléküreggé alakított egykori cisztaüreg tisztítása nehézkes lehet.

Partsch II. műtét
A ciszta teljes eltávolítását jelenti. Bizonyos méretűnél (2 cm) nagyobb átmérőjű ciszták esetén nem használatos. Ennek az az oka, hogy a cisztaüreg belsejében nincs vérkeringés, és a benne a műtét során képződő vérömleny nagy valószínűséggel elfertőződik. Az nagyobb cisztáknál használatos eljárás az, hogy a ciszta üregét előbb szűkíteni kell. A szűkítést úgy lehet elképzelni, hogy a cisztaüregben tapasztalható túlnyomást például egy csőszerű eszköz segítségével megszüntetjük. Mint a fentiekben utaltunk rá, a nyomás esésének következtében a ciszta mérete csökkenni fog. Ha a ciszta átmérője 2 cm alá csökkent, el kell végezni a ciszta teljes kivételét.
Szintén nem végezzük a Partsch II. beavatkozást akkor sem, ha a ciszta éppen gyulladásban van, vagy környezetében van olyan képlet, amelynek sérülésétől tartani lehet.

A cisztaműtéteknél igen hasznosak, sőt néha nélkülözhetetlenek a csontpótló anyagok. A csontpótlókról bővebben itt olvashat.

Cimke: állcsontciszta | ciszta | fog eredetű ciszta | nem fog eredetű ciszta | Partsch I. | Partsch II.

Online bejelentkezés

Jelentkezzen be egyszerűen!
Klikk a fülre!



weboldalt a korszerű böngészőkre optimalizáltuk.
Letöltéshez klikk az ikonra!

Firefox 3.0+ Internet Explorer 7+ Safari 3.1+ Opera 9.5+ Camino 1.0+ Chrome 1.0+

Ki van itt?

Oldalainkat 3 vendég böngészi

Névnap-emlékeztető

Ma 2014. december 22., hétfő, Zénó napja van. Holnap Viktória napja lesz.